Neked mi okoz nagyobb örömet? Ha kettőből kettő tervezett feladatoddal végzel, vagy, ha hét tervezett feladatból teljesíted ugyanazt a kettőt?
Sok éves projekt menedzseri tapasztalattal mondhatom, hogy az első változat sokkal többet ad emberileg a résztvevő team tagoknak és jobban hozzájárul a vállalkozás sikeréhez is.
Pedig mindkét esetben pontosan ugyanaz a két feladat teljesül.
Ma ezt a kérdéskört járjuk körbe.
Túl sok az ötlet és a feladat
Vállalkozóként mindig rengeteg ötlet és feladat kavarog a fejemben.
Gondolom így vagy ezzel te is.
A sok feladat közül minél többet, minél gyorsabban szeretnék magam mögött hagyni, közelebb kerülve a sikerhez.
A személyes és a pénzügyi sikerhez egyaránt.
Projekt menedzselése sprintekben
Az online vállalkozási feladataimat két hetes ciklusokban, sprintekben végzem.
A ciklus egy tervezéssel kezdődik.
Meghatározom, hogy milyen feladatokat akarok a következő két hétben elvégezni.
A feladatok a Kanban tábla egyes oszlopaiban, állapottól függően
A feladatokat felteszem egy Kanban tábla első oszlopába.
Innen kerülnek át végrehajtás közben a „folyamatban lévő”, aztán az „elkészült” oszlopokba.
Mindezt Trello-val menedzselve.
Az idő mindig kevés
A vállalkozásomat főállás mellett végzem.
Amikor hazaérek, a fáradtságtól és a családi teendőktől függően vetem bele magamat a megtervezett feladatok elvégzésébe.
Emiatt a ténylegesen ráfordítható idő nagyon kiszámíthatatlanul tervezhető, nem úgy mint egy főállású vállalkozónál, aki a bevont erőforrások alapján pontosan megtervezheti a rendelkezésre álló kapacitást.
Sokat küzdöttem a tevékenységek tervezésével. Előzetesen szinte mindig többet véltem elvégezhetőnek, mint amennyi sikerült.
A vége legtöbbször az lett, hogy a sprint közben rosszul éreztem magamat, folyamatosan nagyobb elmaradást görgetve magam előtt.
Végül általában sikertelennek kellett nyilvánítani a sprintet.
A sprint tervezés hogyan vált sikertörténetté?
Egyszer amellett döntöttem, hogy biztosra megyek: a két hetes sprintben rendelkezésre álló, naponta 2 órával és 10 munkanappal számolva 20 órányi kapacitásomra csak 6 órát tervezek előre.
A 6 órányi feladatokat kifejezetten olyan feldatokkal töltöttem fel, amikre fókuszálva egyértelmű, mérhető eredményt érhetek el, ha azt teljesítem.
És sikerült!
Az így tervezett feladatok mindig teljesültek.
A sprint sikeres lett A siker pedig további motivációt jelentett.
Jó érzés volt feszültség és nyomáskényszer nélkül dolgozni.
Mire fordítottam a szabad kapacitást?
Ha maradt idő az előre tervezett feladatok elvégzése után, akkor azt korábban létrehozott tartalmak népszerűsítésére vagy konverzió optimalizálásra fordítottam.
Mindkettővel sikeresebbé váltak a projektjeim.
Az újabb sikereket megélni még jobb lett.
Így tudtam az addig alapvetően nyomott, rossz hangulatú, feszültségteli sprinteket örömtelibbé és sikeresebbé alakítani.
